E pillanatban egy hiánypótló, képzőművészeti ismereteket időben és térben összegző, de változó műfaji területeket is integráló kötetet tart kezében a tisztelt olvasó, amelyben a szerzőnek láthatóan az volt elsődleges célja, hogy bemutassa a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet alkotóinak saját művein, arcképein és önarcképein keresztül a fájdalmasan elszakított nemzetrész mindennek ellenére különlegesen gazdag alkotói korszakát, azt, amikor a teremtés iránti készség, a tehetség és az elkötelezettség megáldott kényszere átszőtte tiszta színeivel még a szürke mindennapokat is.