A csodák tanítása

A könyvről

A csodák tanítása egy fölöttébb érdekes és rendhagyó könyv, nemcsak a tartalma, hanem létrejötte szempontjából is. Helen Schucman vetette papírra, aki a New York-i Columbia Egyetem orvosi karának pszichológia tanszékén tanított. Azután kezdte el a könyv anyagának „belső tollbamondással” érkező szövegét lejegyezni, miután kollegájával, William Thetforddal, aki a fakultás vezetője volt, eldöntötték, hogy megoldást keresnek feszültségekkel terhes kapcsolatuk rendezésére. A Kurzus tehát nem egy újabb vallási szekta megalapítását célozta, hanem valójában e két ember kapcsolati problémájának megoldásaként született, és ezáltal bontakozott ki az az út, amelyet mások is követhetnek, akik saját Belső Tanítójukra szeretnének rátalálni.
Amint azt A csodák tanítása előszavából megtudjuk, a Kurzus jól megalapozott, elméleti és gyakorlati téren is lépésről lépésre felépített tanmenettel rendelkezik, amely az elmélettel szemben a gyakorlatra, a teológiával szemben pedig a tapasztalásra fekteti a hangsúlyt. Bár szóhasználatában, fogalmi rendszerében a keresztény terminológiára alapoz, a könyv olyan egyetemes spirituális témákat fejteget, amelyek vallási meggyőződéstől függetlenül vezethetnek végig bárkit az Istenhez vezető úton.