Több száz lefordított remekmű közül melyik a legkedvesebb? Beszélgetés M. Nagy Miklóssal
Nick Hornby, Truman Capote, Jack Kerouac, Joseph Heller, George Orwell, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov, Viktor Pelevin, Szasa Szokolov, Vlagyimir Szorokin, Alekszej Navalnij (és még sokan mások) „magyar hangja”. József Attila-díjas műfordító, esszéista, író, szerkesztő, a Helikon Kiadó főszerkesztője: M. Nagy Miklós volt a 31. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár egyik vendége.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban A világ magyarul - műfordítók értékteremtése című fórumon elsősorban műfordítóként beszélgetett a szakma két további képviselőjével, Lukács Laurával és Pap Vera-Ágnessel B. Szabó Zsolt moderálásában, de azért itt is kikacsintott a szerkesztő-kiadóvezető énje a beszélgetés során. A Miért a Magvető, miért a Jelenkor, miért más kiadó? avagy könyvkiadók értékteremtése irodalmi matinén pedig patinás szerkesztői kalapját tette föl (képletesen).
M. Nagy Miklós tekintélyes, közel negyven évi tapasztalatával a magyarországi könyvkiadás markáns szereplője (28 év az Európa Kiadónál, majd 9 a Helikonnál). A Gaga Rádió Dumaduba helyszíni stúdiójában arról is beszélt, hány könyvet kell elolvasnia évente egy kiadóvezetőnek, és melyek voltak a legemlékezetesebb fordításélményei pályája során.
A műfordítói munka anyagi megbecsültsége egyébként sajnos csökkent az utóbbi évtizedekben, és ennek alapvető oka, hogy kevesebb könyvet vesznek az emberek, tehát kevésbé nyereséges az egész könyvkiadói szakma.
M. Nagy Miklós a Helikon Könyvkiadó főszerkesztőjeként a Libri Csoport egyik imprintjének a vezetője. „Ez egy nagyon nagy kiadó, ahol az öt imprintet kiszolgálja egy-egy pénzügyi, termelési, terjesztési stb. osztály. Emiatt rám nem egy teljes körű igazgatói munka hárul, mert az adminisztratív rész egyik felét elvégzik helyettem mások. Ám évente azt a 90-100 könyvet, amit kiadunk, össze kell állítanom, ki kell találnom. Ez egy elég komoly irodalmi munka minden szempontból, és rengeteg olvasással jár” - mesélte.
A könyvkiadói szakmához tartozik, hogy a kiadóvezető vagy főszerkesztő el tudja játszani azt, mintha mindent is olvasott volna. Van, aki azt mondja, hogy igen, mindent elolvasott, amit mondjuk egy 100-120 címes kiadóban megjelentettek - ám az valószínűleg szemérmetlenül hazudik. Gyakorlatilag át kell nézni több száz könyvet, ezért a kiadóvezető legrosszabb esetben tíz percet tölt el egy könyvvel, vagy egy órát, esetleg ötöt - árulta el M. Nagy Miklós. „Ha egy remekműbe botlom, és azt mondom, hogy ezt mindenképpen ki akarom adni, és azt érzem már az elején, hogy hú, azt a mindenit, végre találtam egy nagy remekművet, akkor azt persze végigolvasom.”
M. Nagy Miklós több száz könyvet fordított le pályája során. Mégis, ha ki kell emelnie közülük néhányat, akkor az első Toni Morrisontól A kedves. Mondhatni szerelemprojekt volt, sok munkával kevés pénzért, ráadásul a könyvet nagyon kevesen vették meg, és nagyon kevesen olvasták el, pedig Toni Morrison a 20. századi irodalom egyik legnagyobb alakja. Stílusa nagyon balladisztikus, enigmatikus, finom árnyalatokkal, amit nagyon nehéz fordítani. Az olvasótól is komoly figyelmet igényel, de ha valaki veszi rá az energiát, akkor ez a könyv rendkívüli olvasmányélményt nyújthat. „Talán a legnagyobb remekmű azok közül, amiket fordítottam. A legnehezebb munkám volt, és a legnagyobb sikerélmény nyújtotta, amikor úgy éreztem, hogy megbirkóztam vele.”
A másik emlékezetes fordításélménye Tatyjana TolsztajaA macskány című könyve. Ez is egy nagyon élvezetes munka volt. A macskány egy disztópikus regény, amely a jövőben, egy atomháború után játszódik, és amelynek világában nemcsak az élet változott meg teljesen ahhoz képest, ahogyan mi most élünk, hanem ennek folyamán a nyelv is. És Tolsztaja kitalált egy új orosz nyelvet, új szavakkal, sőt új igealakokkal, és ezt kellett valahogy magyarul megcsinálni - mesélte M. Nagy Miklós.
M. Nagy Miklóssal B. Szabó Zsolt és Hegedűs Szende beszélgetett a Gaga Rádió helyszíni stúdiójában, a Duma Dubában. A beszélgetés végén kiderül az is, hogy melyik volt M. Nagy Miklós életének egyik legtraumatikusabb beszélgetése egy általa fordított íróval, és miért. Hallgasd meg a teljes beszélgetést Spotify-on:
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
